Magyarország a beletörődés országa: Miért nem merünk változtatni?

„Ez van, ezen úgysem lehet változtatni.”

Egy mondat, ami sok magyar ember mindennapjaiban ott rejtőzik, akár szóban, akár gondolatban. Egy mondat, ami többet árul el a társadalom lelkiállapotáról, mint bármilyen statisztika.

Valóban, Magyarországon sokan úgy érzik, hogy a változás nehéz, kockázatos, és gyakran kényelmetlen. A kiégés, a beletörődés és a frusztráció pedig olyan társadalmi jelenségekhez vezetnek, amelyek a mindennapi életünket is átjárják. De miért van ez így? És mit tehetünk, hogy kitörjünk ebből a mintából?

1. A kiégés árnyéka és az érzelmi kimerültség

A magyar társadalom egyik legnagyobb problémája a kiégés. Nem csupán a munkahelyi stresszről van szó: a mindennapok nyomása, a bizonytalan életkörülmények, az anyagi nehézségek és a társadalmi elvárások együttese érzelmi és mentális kimerültséghez vezet.

• Statisztika: Magyarország az EU-s országok között az egyik legmagasabb öngyilkossági rátával rendelkezik: 2022-ben 1647 ember lett öngyilkos.
• Depresszió prevalenciája: Havonta körülbelül 200 000 embert érint Magyarországon az unipoláris major depresszió.

A kiégés nem csupán fizikai tüneteket okoz, hanem érzelmi defenzivitást is: aki kimerült, gyakran nem mer új dolgokba kezdeni, nem vállal kockázatot, és inkább belenyugszik a megszokott helyzetbe.

2. A lustaság, ami valójában tanult tehetetlenség

Sokan azzal vádolják a magyarokat, hogy „lusták a változásra”. A valóság azonban sokkal összetettebb: a pszichológiai kutatások szerint ez tanult tehetetlenség.

Ezt az elméletet Martin Seligman amerikai pszichológus dolgozta ki. Azt mutatja be, hogy amikor az egyén azt tapasztalja, hogy a kellemetlen eseményeket nem tudja befolyásolni, feladja az irányítást és passzívvá válik még akkor is, ha valójában lenne lehetősége a változtatásra.

• Például a munkahelyen: Új ötletet hozol, elutasítanak → A következő alkalommal már meg sem próbálod.
• A párkapcsolatban: Próbálsz változtatni, de mindig konfliktusba ütközöl → Belenyugszol a megszokott rosszba.

Ez a fajta passzivitás hosszú távon társadalmi szinten is látható: az innováció, a személyes fejlődés és az önismereti munka háttérbe szorul.

3. A megélhetési kockázatkerülés

A változástól való félelem nem csak pszichológiai, hanem a valós anyagi bizonytalanságon is alapszik. Egy magas inflációval és kiszámíthatatlan gazdasági környezettel jellemezhető országban sokkal nehezebb feladni egy biztos, bár rossz munkahelyet.

A felhalmozott tartalék hiánya az, ami a leginkább leláncolja az embereket, és azt az üzenetet küldi a tudatalattinak: „ne kockáztass, maradj a megszokott rosszban!” Emiatt sokan maradnak:

• Rossz munkahelyi helyzetekben, mert félnek a bizonytalantól.
• Boldogtalan párkapcsolatokban, mert a váltás kockázatos.
• Inkább elfogadják az élet nehézségeit, mintsem próbáljanak megoldást találni.

Statisztika: A STADA Health Report 2024 szerint a magyarok 56%-a érzi magát magányosnak legalább időnként, ami az egyik legmagasabb érték Európában. A magány és az elégedetlenség érzése hozzájárul ahhoz, hogy sokan ne merjenek kilépni a megszokott keretekből.

4. Miért bántunk inkább másokat?

A bántás, a cinizmus és az irigység a kiégés és a beletörődés természetes következménye. Ha valaki belül frusztrált és elégedetlen, gyakran kivetíti ezt a környezetére.

• A frusztráció levezetése: A közösségi médiában a bántó kommentek száma növekszik, mert a virtuális tér anonimitást és kockázatmentességet ad a frusztráció levezetésére.
• Agresszió és irigység: A frusztrációk elfojtása és a félelem a változástól sokakat agresszívvé, irigyvé és kritikussá tesz, különösen azokkal szemben, akik meg mernek próbálkozni a változtatással.

5. Hogyan lehet kitörni a beletörődésből?

A társadalmi minták lassan változnak, de a fejlődés első lépése mindig az egyéni felelősségvállalás és a kontroll érzésének visszaszerzése.

1. Önismeret és tudatosság: Felismerni a belső félelmeket, frusztrációkat, és dolgozni rajtuk. A probléma felismerése a megoldás fele.
2. A „Kismókus Lépés” elve: A nagy, rémisztő célok helyett tűzz ki kisebb, elérhető célokat (pl. heti egy új dolog kipróbálása). Ezek a mikrosikerek visszaadják a kontroll érzését és lebontják a tanult tehetetlenséget.
3. Közösségi támogatás: Keress vagy alakíts ki egy segítő, támogató közeget, ahol az emberek nem bántják, hanem inspirálják egymást.
4. Mentális egészség kezelése: Pszichológushoz, terapeutához fordulni nem gyengeség, hanem bátorság, és a leghatékonyabb módja a kiégés és a depresszió kezelésének.

Záró gondolat

Magyarország talán a beletörődés országa, de ez nem végzet.

A változás belülről indul: minden egyes döntésünk, minden egyéni lépés számít. Aki mer tanulni, fejlődni, kockáztatni és empatikusan élni, az nemcsak a saját életét javítja, hanem a környezetét is.

Te milyen „kismókus lépést” tettél meg ma, ami egy apró, de tudatos lépés volt a beletörődés mintája ellen?

📌 Ajánlott olvasnivaló

Miért bántanak mások a közösségi médiában? A bántó kommentek pszichológiája
3 apró önfejlesztő szokás, ami tudatosabbá tesz