Évente több mint 6 milliárd hím csibét ölnek meg világszerte közvetlenül a kikelés után a tojásiparban.
|

Miért ölik meg a hím csibéket születésük napján? A tojásipar kegyetlen valósága


Amikor egy doboz tojást leveszel a bolt polcáról, talán eszedbe sem jut, hogy a tojáshoz egy rejtett történet is kapcsolódik. Az iparág egyik legsötétebb titka, amelyről ritkán hallasz: a hím csibéket világszerte tömegesen elpusztítják, közvetlenül a kikelésük napján.

Ez nem néhány elszigetelt eset, hanem a tojástermelés szerves része. A kérdés jogos: miért történik mindez, és van-e kiút ebből a kegyetlen gyakorlatból? Az alábbiakban végigvesszük a tényeket, a számokat, a tudományos háttért, valamint azt is, mit tehetsz te, ha nem szeretnél ennek a rendszernek a részese lenni.


Hogyan zajlik a hím csibék megölése?


A tojástermelés első lépése a keltetés. A keltetőkben a tojásokból 21 nap alatt kelnek ki a csibék, amelyeket azonnal nemük szerint válogatnak. A tojó (nőstény) csibékből lesznek a jövő tojótyúkjai, akik a tojásokat termelik.

A hím csibékkel azonban egészen más történik:

  • nem képesek tojást tojni,
  • a húsipar számára pedig alkalmatlanok, mivel nem növekednek olyan gyorsan és gazdaságosan, mint a broiler (húsra szelektált) csirkék.

Így a keltetők szemében ők „felesleges mellékterméknek” számítanak. Az ipar legelterjedtebb megoldásai:

  • gázosítás (szén-dioxid használatával),
  • mechanikai aprítás (darálás), amelyet sok országban még mindig engedélyeznek,
  • ritkább esetben szuffokáció, vagyis fulladás.

Mindez néhány órával a kikelés után történik. Egyetlen nap alatt világszerte több mint 16 millió apró élet ér véget ilyen módon.


Miért ölik meg a hím csibéket?


A válasz röviden: gazdasági okokból.

A modern tojásipar szelektált hibridekre épül, ahol a nőstények intenzíven tojnak, a hímek viszont sem tojást nem adnak, se nem hizlalhatóak gazdaságosan. Az ipar számára tehát „értéktelenek”.

Egy ipari méretű tojástermelő gazdaság számára gazdaságilag nem éri meg a hím csibék felnevelése, ezért a tömeges elpusztítás vált bevett gyakorlattá.


Döbbenetes számok: a csibegyilkosság globális mérete


A FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) becslései szerint évente több mint 6 milliárd hím csibét ölnek meg világszerte közvetlenül a kikelés után.

Az Európai Unióban évente körülbelül 300 millió csibe érintett. Magyarországon pontos statisztika ritkán kerül nyilvánosságra, de a tojásipar működési modellje miatt a gyakorlat nálunk is jelen van.

Egy 2020-as tanulmány (Röhrmann & Schmutz, Animal Welfare Journal) rámutatott: a fogyasztók túlnyomó többsége nincs tisztában ezzel a jelenséggel. Amikor azonban megismerik a tényeket, a válaszadók több mint 70%-a nyilatkozta, hogy hajlandó lenne többet fizetni az állatbarát alternatívákért.


A fogyasztók reakciója: meglepetés és felháborodás


Sok ember számára megdöbbentő, amikor először hall arról, hogy a hím csibéket elpusztítják. A legtöbben úgy gondolják, hogy a tojás vásárlása „ártalmatlan”, hiszen nem jár közvetlenül állatöléssel, mint a húsfogyasztás. Az igazság azonban más: minden egyes tojáshoz életek elvesztése társul.

Ez a felismerés sokaknál érzelmi reakciót vált ki, és gyakran indítja el őket a tudatos vásárlás, sőt, egyeseknél a növényi étrend felé.


Milyen megoldások léteznek a tojásiparban?


A jó hír az, hogy az iparágban már zajlanak változások. Az elmúlt években több alternatíva is megjelent a hím csibék elpusztítása helyett:


  1. In-ovo technológia
    • Ez a módszer lehetővé teszi, hogy még a tojásban meghatározzák az embrió nemét.
    • Így a hím tojásokat nem keltetik ki, hanem más célra (pl. takarmány, oltóanyag-alapanyag) hasznosítják.
    • Németországban 2022-től már törvény tiltja a hím csibék tömeges megölését, és az in-ovo technológia gyorsan terjed.
  2. No-kill farmok
    • Egyes kisebb gazdaságok vállalják, hogy a hím csibéket is felnevelik.
    • Ezek a tojások jellemzően „no-kill” jelöléssel kerülnek forgalomba.
  3. Alternatív fehérjeforrások és növényi tojáshelyettesítők
    • Az élelmiszeripar egyre több olyan megoldást kínál (pl. csicseriborsóliszt, lenmag, aquafaba, növényi tojáshelyettesítő porok), amelyek kiválthatják a tojást sütésnél, főzésnél.
    • Ezek egyre népszerűbbek, különösen a vegán és egészségtudatos fogyasztók körében.

Mit tehetsz te, mint vásárló?


Sokan érzik úgy, hogy a probléma túl nagy ahhoz, hogy egy ember változtasson. Az igazság viszont az, hogy a kereslet irányítja a kínálatot. Néhány konkrét lépés, amit te is megtehetsz:


1. Figyeld a tojások kódját


A tojáson található első szám a tartásmódot jelzi:

  • 0ökológiai tartás (bio takarmány, szabadtéri mozgás, szigorú állatjóléti szabályok)
  • 1 szabadtartás (hozzáférés a szabadba, beltéri tartás mellett, nem feltétlen bio takarmány)
  • 2alternatív tartás (beltéri tartás, ketrec nélkül (padlástálca vagy volier), nincs szabadtéri mozgás)
  • 3ketreces tartás (korlátozott mozgás, ketrecben tartás, nagyüzemi körülmények)

Bár ez a jelölés nem közvetlenül a hím csibék elpusztításáról szól, mégis fontos információ az állatjóléti szempontokról. A 0 és 1-es kódú tojások általában etikusabb választást jelentenek.


2. Keresd a „no-kill” vagy „Respeggt” jelölést


  • A Respeggt logó garantálja, hogy nem történt hímcsibe-ölés a termelés során.
  • Németországban és Ausztriában már széles körben elérhető, és Magyarországon is egyre több üzletben jelenik meg.


3. Támogasd a helyi, bio gazdaságokat


Magyarországon több kisebb biotermelő is dolgozik azon, hogy fenntartható és állatbarát módon állítson elő tojást. Érdemes közvetlenül a termelőnél érdeklődni.


4. Próbálj ki alternatívákat

Ha süteményről, palacsintáról vagy majonézről van szó, gyakran könnyen helyettesíthető a tojás növényi alapanyagokkal.


Magyarországon elérhető alternatív márkák


  • Respeggt tojások– már hazánkban is elérhetők bizonyos üzletekben.
  • Biotojás egyes helyi gazdaságokból – néhány kistermelő vállalja, hogy nem pusztítja el a hím csibéket.
  • Közvetlen termelői vásárlás – helyi piacokon gyakran van lehetőség olyan gazdaságokat támogatni, ahol etikusabb módszereket alkalmaznak.

Fontos: a kínálat folyamatosan változik. Érdemes rákérdezni, és figyelni a jelöléseket a csomagoláson.


Összefoglalás

A hím csibék tömeges elpusztítása a tojásipar egyik legsúlyosabb etikai problémája. Évente több milliárd kiscsibe élete ér véget csupán azért, mert hímnek születtek.

A te döntéseid számítanak. Amikor tojást vásárolsz, valójában egy rendszert támogatsz. Ha etikusabb márkát keresel, ha figyeled a jelöléseket, vagy ha kipróbálod a növényi alternatívákat, máris hozzájárulsz ahhoz, hogy a jövőben kevesebb állat szenvedjen.

Ha szeretnél még többet megtudni a tudatos vásárlásról és az állatvédelemről, nézd meg az alábbi bejegyzéseimet, és inspirálódj a változtatáshoz!

📌 Ajánlott olvasnivaló

A cirkuszi állatok valósága: Állatkínzás vagy szórakoztatás?

Hogyan segíthetsz az állatokon minden nap apróságokkal?

Similar Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük